Analízis
Tartalomjegyzék
- Automatikus csúcssimítás cölöpfejeknél
- Továbbfejlesztett nyírási alakváltozás fa rúdak esetén
- Képlékeny héj
Automatikus csúcssimítás cölöpfejeknél
Mostantól a csúcssimítási régiók automatikus generálása és az eredmények simítása elérhető cölöpökre is.
Továbbfejlesztett nyírási alakváltozás fa rúdak esetén
A FEM-Design figyelembe veszi a rudak nyírási alakváltozását a Timosenko gerenda-elméletet követve. A FEM-Design 23 azonban a faanyag ortotróp nyírási modulusát alkalmazza a korábbi verziókban használt izotróp anyagfeltevés helyett.
Képlékeny héj
A FEM-Design 23 új módszert vezet be a vasbetonból és szerkezeti acélból készült 3D héjak rugalmas-képlékeny analízisére, melynek: rétegelt képlékeny héjmodell. A héjmag 1-től N-ig terjedő rétegeket tartalmaz, és ha van vasalás, akkor arra további négy réteg áll rendelkezésre: alsó x’, alsó y’, felső x’ és felső y’. A számítás során az anyagtörvényt régetenként ellenőrizzük.
⭳ A képlékeny héj elméleti leírásának letöltése
Az új analízis módszer lehetőségei:
1. Vasbeton héjak analízise anyagi nemlinearitást vizsgálva:
- a beton nemlineáris feszültség-alakváltozását alkalmazva az EN 1992-1-1:2004 (E) alapján:
- a húzott zóna merevítő hatását figyelembe véve és a különböző hatások okozta betonrepedés számításával:
- és, a vasalás rugalmas-képlékeny viselkedésének figyelembevételével.
2. Szerkezeti acélhéjak képlékeny szimulációja a Von-Mises elmélet alkalmazásával.
Az új módszerrel az egyes szerkezeti elemek kihasználtsága pontosabban becsülhető, ami potenciálisan kevesebb anyagú vagy karcsúbb szerkezetek tervezését eredményheti. A következő ábra egy példán mutatja be az új képlékeny héjmodell és a lineáris héjmodell alapján számított eredmények különbségét:
A képlékeny héjak analízis beállítások a kiválasztott szerkezeti elemek alkalmazott anyagtulajdonságai alatt érhető el:
A következő opciókkal szabályozhatjuk a lemezek és falak rugalmas-képlékeny viselkedését:
- Rugalmas-képlékeny viselkedés: a fő vezérlő, amely definiálja, hogy a képlékeny viselkedés legyen-e figyelembe véve a kiválasztott szerkezeti héjra vagy sem.
- Képlékeny keményedés: kiválasztva parabolikus anyagmodell lesz alkalmazva, ellenkező esetben a lineárisan rugalmas tökéletesen képlékeny anyagmodell.
- Morzsolódás: kiválasztva figyelembe vehetjük a beton végső morzsolódási alakváltozását, és megadhatjuk a kéttengelyű modell típusát is: Crisfield/Cervera/Hinton/Prager.
- Húzószilárdság figyelembevétele a folyástörvényben
- Húzott zóna merevítő hatása: kiválasztva figyelembe vehetjük a beton húzási merevségét a repedést követően, és megadhatjuk annak modelltípusát is: Hinton/Vecchio/Linear/Cervera.
- Csökkentett nyomószilárdság oldalirányú repedések esetén: kiválasztva megadhatjuk a beton nyomószilárdságra vonatkozó hatékonysági tényező szabályát is: Vecchio 1/Vecchio 2/Cervera/Model Code 2010.
- Csökkentett keresztirányú nyírómerevség repedés esetén
- Betonacélok szakadónyúlása
A Képlékeny héjállapot alatt új eredmény érhető el, amely rétegről-rétegre, minden egyes végeselemre színekkel mutatja az integrációs pont állapotát, amely lehet Rugalmas, Képlékeny, Egyszeres repedés, Kettős repedés vagy Morzsolódás/Törés.
A következő ábrák a képlékeny héjállapotokat mutatják egy az élein teljesen befogott vasbeton héjra.
- Képlékeny héjállapotok a legalsó és legfelső beton rétegekben:
- Képlékeny állapotok a felső x’ és y’ irányú vasalásban:
- Az egyes eredményábrákban a repedésirányok is megjeleníthetők. A Színpalettás eredménymegjelenítésnél erre külön kapcsoló található, míg a Szimbólum megjelenítésnél a repedésirányok képviselik az állapottípusok színeit is.
A szerkezeti viselkedés jobb megértése érdekében a feszültség és alakváltozás eredmények elérhetőek a képlékeny héjszámításokra is:
A számítási idő és az eredményfájl méretének csökkentése érdekében, a feszültség és alakváltozásszámítás kikapcsolható az analízis számítási opciói alatt:
