0 Votes

Vasbeton-tervezés

Last modified by Hamid Richard Allili on 2023/04/06 10:40

Tartalomjegyzék


Nyírás- és hajlítónyomaték-csökkentés vasbeton rudakra

Mostantól lehetőségünk van vasbeton gerendák igénybevételeinek csökkentésére a megtámasztásaiknál az EN1992-1-1 előírásai szerint. Vasbeton tervezés módban, az ún. "redukciós zónák" automatikusan generálódnak az oszlop- és falcsatlakozások helyén, és hatásuk egyedileg ki-/bekapcsolható.

A vasbeton tervezésnél alkalmazott nyíróerő (Tz) és hajlítónyomaték (My) a meghatározott zónákban az Eurocode szerint csökken.

redu-1.png

Tulajdonságok

  • A redukciós zónák mérete manuálisan, vagy – Oszlop és Fal kapcsolatok esetén – automatikusan beállítható.
  • A nyomaték- és nyíráscsökkentés egymástól függetlenül aktiválható.
  • Eurocode-alapú nyomatékcsökkentési módszer választható a megtámasztás típusától függően: merev vagy csuklós (5.3.2.2(3) vagy 5.3.2.2(4)).

redu-2.png

Megjelenítés

Egy redukciós zóna vastagított szakaszként jelenik meg a gerenda tengelyén a megtámasztásoknál a következő színkód szerint:

  • fekete: nyírás- és nyomatékcsökkentés egyaránt aktív a zónára
  • narancs: nyírás- vagy nyomatékcsökkentés aktív a zónában
  • szürke: inaktív (kikapcsolt) zóna

Eredmények

A vasbeton gerendák csökkentett igénybevételei a szokásos módon, az igénybevételi ábrákhoz hasonló módon ábrázolhatóak illetve listázhatóak.

red-3.png

Részletes eredmény

Az EN 1992-1-1: 6.2.1(8) alapján a beton kihasználtságát a nem csökkentett nyíróerő figyelembevételével kell ellenőrizni.

redu-4.png

Korlátozások

A redukciós zónák automatikusan csak azokon a gerendákon jönnek létre, melyek lokális y' tengelye a globális vízszintes síkban van, és ott, ahol alulról oszlopok vagy falak támasztják meg. A gerendákon manuálisan is megadhatunk redukciós zónákat, de azokra is megkötés, hogy y' tengelyük a globális vízszintes síkban kell legyen.


Vasbeton rudak továbbfejlesztett repedésszámítása

A korábbi FEM-Design verziók a vasbeton rudak repedéstágasságát másodrendű igénybevételekre számítják, figyelembe véve a geometriai tökéletlenséget (l0/400) és a másodrendű hatásokat (névleges merevség/görbület-módszer). Az Eurocode szerint a következő hatásokat nem kell figyelembe venni a használhatósági határállapotokban:

  • másodrendű hatások (EN 1992-1-1 5.1.4 (1))
  • méreteltérések (EN 1992-1-1 5.2 (3))

rep-1.png

A FEM-Design 22 - az előírásoknak megfelelően - a repedéstágasságot az „eredeti” teherkombináció igénybevételeire számolja. Mivel a szabvány a másodrendűeket nem írja elő, a FEM-Design a gazdaságosabb megoldást választja.


Vasbeton rudak részletes eredményének bővítése

Mostantól a vasbeton rudak részletes eredménye kiegészült a minimális és maximális vasalási ellenőrzésével.

vb-min.png


Rejtett rúdvasalás továbbfejlesztett megjelenítése

Mostantól, mint az általános rudak esetében, rejtett rudakra (Rejtett rúdvasalás) is megjeleníthető az azonosító, a keresztmetszet, az anyagtulajdonság és az építési állapot információ a modelltérben és a dokumentációkban.

rejtettrud.png


Egyedi felületi vasak megadása

A FEM-Design 22 egy új funkció bevezetésével lehetőséget kínál betonacélok egyedi elhelyezésére beton héjszerkezetben. Az egyedi vasalás két új Objektum fóliára kerül pozíciójuknak megfelelően (Vb. héj, alkalm. vasalás, egyedi, felső illetve alsó) elkülönülve a többi vasalástípustól.

vb-egyedi1.png

Megadás

Aktiváljuk a kívánt alsó vagy felső "egyedi" vasalási fóliát, majd adjuk meg az egyedi felületi vasalást a következő négy módszer egyikével (Manuális tervezés eszköz): 

1. Vonallal > Végpontokkal: miután megadjuk az acélbetétek számát, vasátmérőjét, osztásközét és a betonfedést, a modelltérben adjunk meg egy vonalat, amely az új vasalás irányát és referencia pozícióját definiálja, majd válasszuk ki a vonal melletti oldalt, ahová az acélbetéteket el szeretnénk helyezni a vonaltól kezdve.

vb-egyedi2.png

2. Vonallal > Héj éleken: adjuk meg az acélbetét-kiosztás jellemzőit, köztük a Túlnyúlást, majd jelöljük ki azokat a héj éleket, melyek mellé vasalást szeretnénk elhelyezni. Az új acélbetétek irányát a kiválasztott élek iránya definiálja, és a hosszuk pedig az élhossz és a Túlnyúlás összege lesz.

vb-egyedi3b.png

3. Vonallal > Héj sarkokban: adjuk meg az acélbetét-kiosztás jellemzőit, köztük a Hosszat, majd jelöljük ki azokat a héj éleket, melyek metszik egymást, és mely metszőpontok (sarkok) mellé vasalást szeretnénk elhelyezni. Az új acélbetétek iránya a kiválasztott sarkok szögfelezőjére merőleges lesz, és a hosszukat pedig a megadott Hossz érték definiálja.

vb-egyedi4b.png

4. Téglalappal: miután megadjuk az acélbetét-kiosztás jellemzőit, a modelltérben definiáljuk egy vonallal a vasalási irányt és egy téglalappal a kiosztási régiót. Az adott számú új acélbetétek a megadott területen egyenlő osztásközökkel lesznek kiosztva, itt az Osztásköz nem alkalmazható, nem írható elő.

vb-egyedi5.png

Tervezés

A tervezési számítások során az egyedi vasalás a többi felületi vasaláshoz hozzáadva lesz figyelembe véve.


Felületi nyírási vasalás tervezése

A FEM-Design 22 lehetőséget nyújt arra, hogy Eurocode előírások szerint elvégezhessük vasbeton héjak nyírókapacitás-számítását és nyírási vasalás-tervezését, teherkombinációkra és tehercsoportokra egyaránt.

vbnyiras-1.png

A számítási eljárás

Mivel a vasbeton héjak nyírószilárdsága függ a hosszirányú vasalástól, ezért az ajánlott munkafolyamat, hogy először a hosszirányú vasalás, majd a nyíróvasalás tervezése történjen meg. A vasbeton héjak nyírási ellenőrzése legfeljebb a következő három számításból áll:

1. A nyomott betonzóna nyírási teherbírása

Az EN 1992-1-1: 6.2.3 szerint meg kell határozni a nyomott betonzóna nyírási teherbírását (vRd,max) és ellenőrizni kell, hogy nagyobb-e a működő nyíróerőnél (vEd). Ennek a kritériumnak mindig teljesülnie kell a héj általános megfelelősége érdekében. Ha a nyírási teherbírás nem elég nagy, nagyobb vastagságú vagy erősebb betonanyagot kell alkalmazni.

2. Nyírási teherbírás nyírási vasalás nélkül

Az EN 1992-1-1: 6.2.2 szerint, a számított nyírási vasalás nélküli nyírási teherbírás (vRd,c) a beton és a hosszirányú vasalás nyírási ellenállásán alapul. Mivel az Eurocode lehetővé teszi a nyíróerők csökkentését a megtámasztások közelében (lásd később Nyírásellenőrzési régiók), a nyírási teherbírást a rendszer a csökkentett eredő nyíróerővel (vEd, Red) veti össze. Ha a teherbírás kisebb a nyíróerőnél, nyírási vasalás alkalmazása szükséges.

3. Nyírási teherbírás nyírási vasalás mellett

Az EN 1992-1-1: 6.2.3 szerint a nyírási vasalás melletti nyírási teherbírást (vRd,s) az alkalmazott nyírási vasalás mennyisége alapján számítjuk, és a vRd,c-hez hasonlóan a csökkentett eredő nyíróerővel (vEd, Red) hasonlítjuk össze.

A számítási paramétereknél megadható a cot(ϴ) és az ekvivalens vasalás-minőség, amely az egyenértékű alkalmazott és hiányzó nyírási vasalás mennyiségét fejezi ki. A végső kihasználtságot a következő módon kapjuk meg:

  • nincs alkalmazott nyírási vasalás:  image-20230124125513-15.png
     
  • alkalmazott nyírási vasalás eseténimage-20230124125513-16.png

Nyírásellenőrzési régiók

Ezek a speciális régiók extra beállításokat biztosítanak a nyírási teherbírás kiszámításához, és a következő két célra használhatóak fel:

1. A nyírási ellenőrzés figyelmen kívül hagyása

Ebben az esetben a régión belül nem történik nyírási teherbírás számítás. A régió kiterjedésének megadásához a keresztmetszet effektív mélységének (d = 0,9 * h) szorzója állítható be. Ezt a kiterjedést a becsatlakozó objektumok fizikai méretétől mérjük. Pl. Oszlop/Fal esetén a keresztmetszet kerületétől, Pont/Vonal támasznál közvetlenül a támasz hatáspontjától/vonalától mérjük.

2. Nyíráscsökkentés alkalmazása

Az EN 1992-1-1: 6.2.1 (8) szerint a nyíróerő diagram a megtámasztás homlokfelületétől mért d távolságon belül (Fizikai kiterjedés) levágható. 

A Vasbeton tervezés módba belépve, a nyírásellenőrzési régiók automatikusan jönnek létre a vasbeton lemezekben:

  • az Oszlop metszéspontokban,
  • a Fal metszésvonalak mentén, és
  • a Pontszerű és Vonalmenti támaszok hatáspontjában/vonalában.
     

Oszlopok esetében az alapértelmezett beállítás a Nyírásellenőrzés figyelmen kívül hagyása, azoknál inkább átszúródási vasalás használatát feltételezve. A Megadás eszközzel tetszőleges alakú és pozíciójú nyírásellenőrzési régiókat definiálhatunk a modelltérben.

nyir-1.png

Megjegyzés

Manuális régiómegadás esetén a Felhasználói koordináta-rendszert a tervezendő héj objektum síkjában kell elhelyeznünk.

nyir-2.png

Nyírási vasalás-tervezés

A FEM-Design-ban a nyírási vasalást a vasátmérő, az acélminőség és a kétirányú (a hosszirányú vasalás x' és y' irányában vett) kiosztási távolság által megadott nyírócsapok valósítják meg. Nem kell kiválasztanunk tényleges vasalás-típust (nyíródübel, kengyel, U-alakú stb.), mivel ez nem befolyásolja a számítást.

A nyírási vasalás manuálisan (Manuális tervezés) és automatikusan (Automatikus tervezés) is elkészíthető.

Manuális tervezés

A nyírási vasalás kézi megadása nagyon hasonlít a hosszirányú vasalás megadásához: a program az Alapbeállításoknál megadott paramétereket rendeli hozzá az általunk megrajzolt vasalási régiókhoz. A beállítások között megjelenik az alkalmazott vasalás területének fajlagos értéke is, az aktuális vasátmérőből és kétirányú távolságokből számítva.

nyirvas-1.png

Automatikus tervezés

Az Automatikus tervezési módszer először kiszámolja a hiányzó nyírási vasalás mennyiségét, ami alapvetően azt ellenőrzi, hogy a nyírási vasalás nélküli nyírási teherbírás elegendő-e a csökkentett nyíróerők elviselésére vagy sem. Ha igen, akkor a tervezés leáll, ellenkező esetben a program a tervezési paraméterek beállításai alapján nyírási vasalási régió(ka)t generál a héjakban.

nyirvas-2.png

Tervezési paraméterek

A nyírási vasalásra, az acélbetét-minőség és az alkalmazható vasátmérők mellett eldönthetjük, hogy egységesen ugyanazt a vasátmérőt használjuk egy adott héjra (akár több nyírásellenőrzési régió esetén is), vagy a program keresse meg minden régióhoz az optimális (legkisebb) vasátmérőt.

A következő kiosztásmódok közül választhatunk:

  • Alapháló: alsó felület
  • Alapháló: felső felület
  • Felhasználói érték

Az Alapháló a hosszirányú vasalás x’ és y’ irányú kiosztására vonatkozik (amit itt adhatunk meg: Felületi vasalás: hosszirány > Tervezési paraméterek).

A vasalási régiók meghatározásához, a hosszirányú vasalástervezésnél már ismert, három Tervezési eljárás mód közül választhatunk, a geometriai egyszerűség prioritásaitól és az alkalmazott vasalás mennyiségétől függően.

Eredmények

A modelltérben a következő eredmények érhetők el a felületi nyírási vasalás tervezése és ellenőrzése esetén:

  • Kihasználtság: teljes nyírási teherbírás kihasználtsága A számítási eljárás részben leírtak szerint
  • Tervezési erők:
    • vEd: a működő nyíróerő
    • vEd,Red: a működő nyíróerő csökkentett értéke, ha a vizsgált csomópont nyíráscsökkentő régióban van, egyébként vEd
  • Vasalás
    • Alkalmazott: az alkalmazott nyírási vasalás fajlagos értéke
    • Hiányzó: a hiányzó nyírási vasalás fajlagos értéke, ha a nyírási teherbírás nyírási vasalás nélkül nem elegendő, egyébként zérus
       
  • Nyírási teherbírás
    • vRd,Max: a nyomott betonzóna nyírási teherbírása
    • vRd,c: nyírási teherbírás nyírási vasalás nélkül
    • vRd,s: nyírási teherbírás nyírási vasalás mellett
  • Kihasználtságok
    • vRd,Max: 100 * vEd / vRd,Max
    • vRd,c: 100 * vEd,Red / vRd,c
    • vRd,s: 100 * vEd,Red / vRd,s
       

Megjegyzés:   

Az Ellenőrzés > Kihasználtság táblázatban a vRd,c oszlop csak azon csomópontok maximumát tartalmazza, ahol vagy nincs nyírási vasalás, vagy a vRd,c -re számított kihasználtság alacsonyabb mint vRd,s esetére.

nyirvas-3.png

Részletes eredmények

Részletes eredménykimutatást egy héj egy bizonyos pontjára (Nevesített pont) kérhetünk le, a Részletes eredmény eszközt használva. Számítási bemenetként tartalmazza a héjobjektum geometriáját, betonanyagát, az alkalmazott és egyenértékű vasalást, a kiválasztott pont igénybevételi és tervezési erőit.

A program részletezi a nyomott betonzóna és a nyírási teherbírás kiszámítását vasalással és anélkül (adott esetben beleértve a hiányzó vasalást is). A végső Kihasználtság táblázat az egyedi és összesített kihasználtságokat listázza.

nyirvas-4.png


Vasbeton héjak repedéstágasságra történő méretezése

Mostantól lehetőségünk van vasbeton héjak repedéstágasságra történő automatikus tervezésére is. A tervezési eljárás iterációs lépésekben helyezi el a repedéstágassági korlátozást meghaladó repedések környékén az új vasalási régiókat.

Repedesb.png

Megjegyzés

A megoldási elvből következik, hogy a megoldás sok esetben nem a leggazdaságosabb eredményt adja. Ha az acél felhasználás minimalizálására törekszünk, esetenként jobb eredmény érhető el a meglévő vasalási régiók kézi módosításával (Manuális tervezés).

Az iteratív számítás néha időigényes lehet. Alapértelmezettként ezért a Repedéstágasság figyelembe vétele inaktív. Aktiválni a Tervezés a vasalás mennyiségének növelésével opcióval lehet és a következő paraméterekkel befolyásolható a számítás:

  • Konverencia mérték: Nagyobb érték esetén nagyobb esély van a szükségesnél több acélbetét generálására, de gyorsabban, kevesebb iterációval kapunk eredményeket. Alacsonyabb érték esetén kevesebb acélbetétet kapunk, de a több iteráció miatt hosszabb számítási idővel.
  • Maximális megengedett iterációs szám: Ha a megadott szám nem elegendő, akkor figyelmeztetést kapunk, és lesznek olyan helyek, ahol a vasbeton héj nem lesz megfelelő a repedéstágasságra történő tervezésre. Ebben az esetben a Konvergencia mérték és/vagy a Maximális megengedett iterációs szám növelése jelenthet megoldást.

rep-2b.png

Mostantól négy különböző felületi alkalmazott vasalás típus érhető el:

  • Manuális
  • Automata - alapháló
  • Automata - kiegészítő
  • Automata - repedéstágasság

A típus-információ megjelenik a vasalási régió eleminfó címkéjében:

rep-3.png

Megjegyzések

  • A korábbi FEM-Design verziók alkalmazott vasalása Automata - kiegészítő típusúnak minősül.
  • Automatikus vasalás bármely tulajdonságának szerkesztése vagy módosítása Manuális típusra történő váltást eredményez.

Vasbeton héjak tervezése tűzhatásra

Az Eurocode három tervezési módszert kínál vasbeton szerkezeti elemek tűzhatásra történő számítására: „táblázatos adatok”, „egyszerűsített számítási módszerek” és „fejlett számítási módszerek”.

Mivel a „táblázatos adatok” alkalmazhatósága nagyon korlátozott, és alapvetően hiányoznak útmutatások a „fejlett számítási módszerekre”, a FEM-Design 22 az „egyszerű számítási módszerek” közül az „500°C izoterma” és a „Zóna” módszert ajánlja fel vasbeton födémek és falak tűzhatásra történő tervezésére.

Koncepció

A megvalósítási koncepció a már a FEM-Design 20-ban bevezetett vasbeton rudak tűztervezését követi. Beton szerkezeti elemek tűztervezésben a bevett megközelítés az, hogy a tűz időtartamának végén ellenőrizzük, hogy a sérült elem még elegendő teherbíró képességgel rendelkezik-e, figyelembe véve a vastagságban és az anyagparaméterekben történő csökkenéseket.

A betonhéjak Számítási paraméterei kibővültek a Tűz munkalappal, a tűzhatás és a tűzvédelem beállításaival.

vbtuz-1b.png

Hőmérséklet-eloszlás

A tűzhatásra tervezés lényege, hogy meghatározzuk a vizsgált elem keresztmetszetének hőmérsékleti eloszlását, mely alapján megkapjuk a csökkentett vastagságot és anyagtulajdonságokat. Ezen előzetes folyamat során egy szokásos tervezési ellenőrzéssel lehet vizsgálni a héjszerkezeti elem tűzviszonyait. A hőmérséklet-elemzéshez szükséges hőhatásokat az EC 1991-1-2 3. fejezete tartalmazza, amely leírja a nettó hőáramot a konvekción és a sugárzáson keresztül a tűznek kitett tárgyfelületeken (tűzgörbék alapján).

Egy keresztmetszet helyes hőmérséklet-eloszlásának meghatározására a FEM-Design nemlineáris, tranziens végeselemes hőátadás elemzést végez explicit időintegrációs sémával. A szerkezeti acél és a beton hőmérsékletfüggő termikus tulajdonságai az EN 1992-1-2 és 1994-1-2 szabványok szerint definiáltak.

A hőmérséklet-eloszlást meghatározó számítási paraméterek az előző ábrán sárga színnel vannak kiemelve.

A numerikus szimuláció egy explicit megoldót használ, ezért az időlépcső megfelelő megválasztása kulcsfontosságú, mind a megoldó pontosságát, mind a stabilitását nagyban befolyásolja. A szimuláció előtt a FEM-Design meghatározza a feladathoz tartozó kritikus időlépcsőt (kezdeti szobahőmérséklet feltételezésével), majd kiválasztja a megadott és a kritikus értékek közül a kisebbet, így biztosítva a numerikus stabilitást. A kritikus időlépcső a feladat megoldása során időben változhat. Mivel számítása rendkívül időigényes, ezért csak a számítás legelején határozzuk meg, ahelyett, hogy minden időlépésben újraszámolnánk. Ennek következményeként előfordulhat, hogy a megoldás divergál, ilyen esetben a számítás automatikusan újraindul egy kisebb időlépcsővel, mindaddig, amíg a megoldó vagy konvergál a csökkentett időlépcsővel, vagy egy bizonyos határérték alá csökken (ebben az esetben figyelmeztető üzenetet küld). A számítás végeselem-módszer alapján történik; a héjkeresztmetszetre generált végeselem-háló sűrűségét beállíthatjuk. Tapasztalataink szerint, mérnöki szempontból a közepesen sűrű háló a legtöbb esetben megfelelő pontosságot biztosít.

Tipp: Általánosságban elmondható, hogy nagyobb hálósűrűség alacsonyabb kritikus időlépcsőhöz vezet, így sűrűbb háló esetén a szükséges számítási idő exponenciálisan növekszik.

Tűznek kitett keresztmetszeti oldalak ábrán bármely héjkeresztmetszetre megadhatjuk a peremfeltételeket: tűznek kitett, szabad (közvetlen tűznek nem kitett, szabad (szobahőmérsékletű) tér felé néző) vagy tűzvédelmi burkolattal védett oldal. 

image-20230124141408-31.png

Számítási módszerek

A tűzállóság ellenőrzését az Eurocode 1992-1-2 előírásai szerint, az egyszerűsített számítási - "Zóna" vagy "500°C izoterm" -  módszerek megválasztásával végezhetjük el.

vbtuz-2.png

Mindkét módszer hőmérséklet-eloszláson alapul. Egy tranziens hőáramlás-számító modul számítja a keresztmetszeten belüli tényleges hőmérséklet-eloszlást a megadott Tűzidőtartam szerint és figyelembe véve a fajhő, a sűrűség és a hővezető-képesség hőmérsékletfüggését.

Mindkét módszer csökkenti a beton keresztmetszetét és megváltoztatja a beton és rúdacél anyagjellemzőit, és ezen bemeneti adatokkal egy "szokásos" tervezés/ellenőrzés fut le.

Zóna módszer

A "Zóna" módszer a szabvány szerint pontosabb. A valóságban, mivel a hőmérséklet a keresztmetszet minden pontján eltérő lehet, a beton anyagmodellje is pontról pontra eltérő lehet. A módszer ajánlása szerint, vesszük a héj keresztmetszet leghidegebb pontját (referencia-hőmérséklet), és az eredeti keresztmetszetet oly módon csökkentjük, hogy azt állandó betonanyaggal ellátva (a referencia hőmérséklet alapján) egyenértékű legyen az eredetivel keresztmetszet változó beton anyagú modelljével. A sérült rész számításához a keresztmetszetet 20 "zónára" osztjuk a B.12 képlettel lemezek és a B.13 képlettel falak esetén (B. melléklet). A hőmérséklet-eloszlás alapján redukált beton és acél anyagmodelleket alkalmazzuk. A módszer a beton referencia-hőmérsékletét (keresztmetszet leghidegebb pontja) használja a szobahőmérsékleti tulajdonságok redukciós tényezőinek becslésére. Mivel a szükséges vasalás számítása a téglalap alakú beton anyagmodell alapján történik, ezért a szabvány által javasolt anyagmodell módosított változatát alkalmazzuk. A leszálló ág nincs figyelembe véve (a biztonság javára), és a parabolikusan redukált anyagmodellt téglalappal helyettesítjük úgy, hogy a terület, a maximális alakváltozás (εc1,ϴ) és a csökkentett nyomószilárdság (fc,ϴ) változatlan maradjon.

image-20230124141408-33.png

Az acélbetétek esetében a szabvány redukált anyagmodelljét is át kell alakítani (eredeti terület, végső alakváltozás és csökkentett folyáshatár megőrzésével), jelen esetben a kompatibilitás biztosítása érdekében lineárisan rugalmas tökéletesen képlékeny anyagmodellé.

image-20230124141408-34.png

500°C izoterma módszer

Az "500°C izoterm" módszer alapötlete az, hogy eltávolítja a keresztmetszet azon részeit, ahol a hőmérséklet meghaladja az 500°C-ot, és a csökkentett keresztmetszetet az eredeti (szobahőmérsékletre jellemző) beton tulajdonságokkal modellezi a tűzre megadott biztonsági tényezőkkel ellátva. A betonanyag modellje így nem függ a hőmérséklettől. A betonacélok modellezésénél mindkét módszer a szabvány által javasolt redukált anyagmodellt használja.

Az EN 1992-1-2 D. melléklete szerint a nyírási tönkremenetel nagyon ritka tűzesetekben, de az ismertetett számítási módszerek nem bizonyítottak teljes mértékben.

Mivel a szabvány nem támogatja közvetlenül a héjkihajlás számítását, ez opcionális, és a Tűzállóság ellenőrzése héjkihajlásra opcióval aktiválható. Szobahőmérsékleten a héjkihajlás vasbeton gerenda/oszlop számítássá alakul, figyelembe véve a másodrendű hatásokat. Tűz esetén a helyettesítő rúd a kiválasztott tervezési módszer szerint csökkentett vastagságból származik. Mivel azonban a vasbeton rudak tűztervezése a szabvány parabolikusan redukált anyagmodelljeit használja (mind a betonnál, mind a betonacélnál), ezek a modellek vannak használva a héj tűzhatásra történő kihajlás-számítására is.

Tervezés

A tűzhatásra ellenőrzés és automatikus tervezés elérhető Teherkombinációkra és Tehercsoportokra egyaránt. Teherkombinációk esetén, az ellenőrzést/tervezést olyan rendkívüli teherbírási határállapotú kombinációkra végezjetjük el, amelyek "+Tűz" típusú Terhelési esetet tartalmaznak. Tehercsoportok esetén egy "Rendkívüli" Tehercsoportba kell sorolnunk a "+Tűz" típusú Terhelési esetet.

vbtuz-3.png

Eredmények

A modelltérben a különböző vasbeton héj eredmények (Kihasználtság, Szükséges vasmennyiség, Hiányzó vasmennyiség, Nyírási teherbírás és Héj kihajlás) tartalmazzák a tűzhatásra számított eredményeket is. A vasbeton héjak részletes eredményei kiegészülnek a keresztmetszeti hőmérséklet-eloszlással és a csökkentett keresztmetszettel a tűz típusú kombinációkra és azon esetekre, ahol a tűzhatás a mértékadó. 

vbtuz-4.png

A "Beton" szakaszban az eredeti (szobahőmérsékleten vett) számítási és szilárdsági paraméterek mellett a "csökkentettek" is listázódnak, ha relevánsak.

vbtuz-5.png

Az Alkalmazott és az Egyenértékű vasalás fejezetek a vasalás eredeti és/vagy redukált paramétereit tartalmazzák, attól függően, hogy a további számítások mennyire relevánsak.

vbtuz-6.png

A Minimális, Maximális és Szükséges vasalás, a Teherbírás görbe és a Héjkihajlás fejezetek a csökkentett keresztmetszet- és anyagtulajdonságokat alkalmazzák a tűzkombinációkban.


Vasbeton héjak kibővített nyírási teherbírás-tervezése

Az EN 1992-1-1 6.2.1 (6) szerint a vasbeton héjakat nyírási vasalással és anélkül is ellenőrizni kell a VRd,max értékre (6.2.3 (3)) .

image-20230124142730-39.png

A korábbi nyírási teherbírás-számítás ezzel kiegészítve, a részletes eredmények között is látható. A ν1 és αcw értékeket az egyes mellékletek szerint kell megadni.


Továbbfejlesztett felületvasalás megjelenítés

Ezentúl alapértelmezés szerint az összes alkalmazott vasalás típusonként és irányonként különböző színekkel jelenik meg. Természetesen pozíciónként is megadható eltérő színezés.

vas-szin.png

Tags:
Copyright 2024 StruSoft AB
FEM-Design Wiki