Show last authors
1 (% style="text-align: justify;" %)
2 A valósághű tervezés egyik követelménye: felületi támaszokban és alapozási elemekben változó merevség-eloszlás megadhatósága az élek, a sarkok vagy a középső részek eltérő viselkedését modellezve. A FEM-Design programban ezt kétféle módon tehetjük meg:
3
4 1. Felületi támasz alkalmazása változó merevség-eloszlással
5 1. Ágyazási tényező becslése a talaj lineárisan rugalmas térbeli végeselem modelljére alkalmazott paraméterek figyelembevételével
6
7
8 Tartalomjegyzék:
9
10 {{toc/}}
11
12 ----
13
14
15 = Változó merevségű felületi támaszok =
16
17
18 Változó merevségeloszlást a következő felületi támaszelemekhez rendelhetünk:
19
20 * Felületi támasz
21 * Alapozás elemek, melyek analitikus modellje Felületi támasz:
22 ** //Pontalap//
23 ** //Sávalap//
24 ** //Alaplemez//
25
26 Az előző támaszelemekben, azok tetszőleges pontjaiban a következő lépésekben adhatunk meg változó merevségeloszlást:
27
28 1. A kívánt támaszelem megadását követően, indítsuk el a Felületi támasz/csoportos parancsot. Attól függően, hogy pontonként vagy területenként szeretnénk az alapmerevségtől eltérő merevséget definiálni válasszuk az //Egyedülálló pont// vagy //Mező //megadási módjait a //Merevségpont //funkciónak.
29 1. Adjuk meg az új, eltérő merevségi értéket az //Alpbeállításoknál//.
30 1. Jelöljük ki a módosítandó támaszt vagy alapozás elemet, és
31 1*. adjunk meg egy pontot, vagy
32 1*. egy tetszőleges alakú területet, ahol új/eltérő merevséget szeretnénk megadni. Utóbbi esetén, a Merevségpontok sűrűségét a //Pontok távolsága// értékkel rögzíthetjük.
33 1. Ismételjük meg a 2-3 lépéseket, amíg újabb merevségi értékű pontokat vagy területeket szeretnénk megadni.
34
35 [[image:create-bending.gif]]
36
37
38 (% style="text-align: justify;" %)
39 A Merevségpontok megadása után, a FEM-Design automatikusan és folyamatosan szétosztja (interpolációt alkalmazva) a merevséget a teljes támasz- vagy alapelemen. A számolt merevségi eloszlás megjeleníthető és ellenőrizhető //Analízis //módban (//Analízis > Eredmények > Kiegészítő számítások > Ágyazási tényező//).
40
41
42 [[image:BM.gif]]
43
44
45 (% style="text-align: justify;" %)
46 Egy vagy több Merevségpont merevségi értéke a //Tulajdonságok //eszközzel (//Felületi támasz/csoportos// parancs) módosítható, illetve Merevségpontok törölhetőek is. A változtatások azonnal megjelennek az Ágyazási tényező eredményekben is.
47
48 [[image:1615460136902-851.png]]
49
50
51
52 = Ágyazási tényező becslése =
53
54
55 == Feladat ==
56
57 (% style="text-align: justify;" %)
58 Az ágyazási tényezők becslése rugalmas felületi alapozás esetén több bizonytalanságot tartalmaz. Az irodalomban számos módszer létezik egy alap alsó felülete alatti ágyazás tényezőjének becslésére, de ez egy nagyon nehéz feladat, hiszen az számos dologtól függ: a altalaj tulajdonságaitól, az alap merevségétől , az alkalmazott terhelés helyzetétől és eloszlásától, a felépítmény rendszerétől, stb.
59
60 (% style="text-align: justify;" %)
61 A FEM-Designban alkalmazott becslés az ágyazási tényezőket mint rugóállandókat számolja az alapokat modellező rugalmas térbeli testekben és a felépítmény alatti altalajt figyelembevéve.
62
63 Az ágyazási tényező becslése a következő képleten alapszik:
64
65 (% style="text-align: justify;" %)
66 [[image:eq.png||height="50" width="70"]],
67
68 (% style="text-align: justify;" %)
69 ahol //σ,,0  ,,//a normálfeszültség az alapozás felületének egy adott pontjában, és //s //a süllyedés, ami az alapozás síkjára merőleges eltolódás [//m//] a pontban. Az ágyazási tényező mértékegysége [//kN/m^^2^^/m//] vagy [//kN/m^^3^^//], amely egy felületi eloszlású fajlagos rugóállandót képvisel. Természetesen az értékek változnak az altalajhoz kapcsolódó alapozás felületén. Így az ágyazási tényezők pontos értéke függ az alapok eloszlásától, anyagától és méreteitől, a felépítmény típusától, és a talaj anyagjellemzőitől.
70
71 == Megoldás ==
72
73 (% style="text-align: justify;" %)
74 A "//Felületi támasz//"// //analitikus modellű és //Merevségpontokkal //ellátott alapozás alá talajt kell helyeznünk (Szerkezet > Talaj), melynek tulajdonságai befolyásolják az ágyazási tényezők számítását.
75
76 (% style="text-align: justify;" %)
77 [[image:1615471664344-569.png]]
78
79
80 (% class="box infomessage" style="text-align: justify;" %)
81 (((
82 Mivel a //Talaj //objektumot csak az ágyazási tényező számításához használjuk, és ha a //Talajra //külön számítást nem akarunk végezni, akkor javasolt a //Talaj számítása test-végeselemekkel// opciót nem alkalmazni (//Beállítások > Számítás > Talaj számítása//).
83 )))
84
85 (% style="text-align: justify;" %)
86 [[image:1615470385821-131.png]]
87
88
89 (% style="text-align: justify;" %)
90 A gyors ágyazási tényező számítást az //Analízis //alól indíthatjuk el (//Analízis > Számítások > Kiegészítő számítások//). Itt ki kell választanunk egy mértékadó teherkombinációt (amely főleg függőleges, önsúly típusú terheket tartalmaz). Ez a terhelés adja a feszültségek és alakváltozások számítási alapját, melyekből az ágyazási tényezőt becsüljük. A talajt modellező háló jellemzőjét is itt adhatjuk meg.
91
92 (% style="text-align: justify;" %)
93 Az egyenlet csak a támaszfelületre merőleges ágyazási tényezőre (lokális z’ irány) ad becslést. Annak értékét az ún. //Merevség módosító tényezőkkel //szorozva kapjuk meg a másik két lokális irány (x’ és y’) ágyazási tényezőit.
94
95 [[image:1615470046738-611.png]]
96
97 = Eredmények =
98
99
100 Az analízis a //Merevségpontokban //adja meg az ágyazási tényezők becsült értékeit:
101
102 * //K,,z’,,// //nyomás //térbeli testelem számításból,
103 * //K,,z’,, húzás// értékét mindig 0-nak vesszük,
104 * //K,,x’,, nyomás/húzás// és //K,,y’,, nyomás/húzás// komponensek a //K,,z’,, nyomás //módosító tényezőkkel szorzott értékei.
105
106 Az automatikusan számított merevség az egyszerű felületi támasz //Merevségpont //jellemzőihez hasonlóan megváltoztatható.
107
108
109 [[image:1615469926880-585.png]]
Copyright 2020 StruSoft AB
FEM-Design Wiki